20 év!

Szóval pontosan húsz éve, hogy barátommal elhatároztuk: Végigjárjuk a Nagy Kéket!
Mindig csak terv maradt. Először azért, mert mindenféle kispolgári dolgokba - család, megélhetés, munka, munkahely - fogtunk, aztán azért, mert mindig találtunk magunknak valami sokkal fontosabbnak tűnőt, aztán azért, mert a Barátom autóbalesetben meghalt...

Ma, amikor az egyik szélső karomba beleszúrták a kullancs elleni védőoltás második adagját épp az jutott eszembe, hogy innen nincs már visszaút. És ennek örülök, mi tagadás...

Megyek, elindulok a Nagy Kéken!
Egyszerűen akarom!
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.